(2220 Vecsés Telepi u. 77. a MÁV állomás épülete). A Felvidéken, Zólyomban született 1912. augusztus 12-én és Budapesten hunyt el 1995. március 19-én. A család a trianoni diktátum idején került Magyarország megcsonkított területére, miután az apa a fenyegetések ellenére sem tette le a szlovák vasutasoktól megkövetelt esküt. Eredeti szakmája szerint műszerész volt és Budapesten a telefongyárban dolgozott. 1935-ben került a MÁV-hoz. Végigjárta a ranglétrát a váltókezelőtől, a forgalmi szolgálattevőn át a vasúti pénztárnokig, a vonali rendelkező szolgálattevőig. A MÁV tisztképzőt 1937-ben végezte majd ugyanott 1960-1962 között az emelt szintű tanfolyami képzésben is részt vett. 1953. június 26-tól Vecsés MÁV Állomás főnökévé nevezték ki, és 1972-ig az is maradt. A családjával együtt Vecsésen lakott. Akkor még az állomásfőnöknek olyan tekintélye volt, mint egy tanácsi, gyógyszertári vezetőnek, az orvosnak vagy az iskolaigazgatónak. Részt vett Vecsés kulturális életében és a labdarúgók alkalmazásával támogatta a község sportját is. 1920-1930 között - a trianon utáni nehéz időszakban – édesapjával együtt szinte gyermekként lett a Telefongyári Dalkör tagja. 1957-1982 között társadalmi megbízatásként a Monorvidéki ÁFÉSZ igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági elnöke. Vecsésen is bekapcsolódott a kulturális életbe és a Jókai Kultúrcsoport képviselője és önzetlen támogatója volt. A Kiváló véradó állomásfőnök lánya Endrei Marika évekig a vecsési színjátszás kedvelt üdvöskéje, színpadra termett, vidám, temperamentumos egyénisége volt. Amikor hivatásos előadóművész szeretett volna lenni, működési engedélyét a próbaszereplés alapján azonnal meg is adták. Több szálloda bárjában énekelt nagy sikerrel. Felfelé ívelő pályáját azonban egy gyógyíthatatlan betegség derékba törte és 35 éves korában elhunyt. {loadposition vissza} (2220 Vecsés Mária u.) 1911. július 25-én született Budapesten és Vecsésen hunyt el 2001. szeptember 11-én. Híres pedagógus családból származott. Édesapja Kiss Márton tanító és édesanyja Csorba Ida tanítónő, aki Táncsics Mihály unokája volt. Gyermekkorától Vecsésen élt és ő is tanító lett. A Falusi Általános Iskolában öt évtizeden át tanított, és gyermekek ezreit nevelte tisztességre, becsületre, hazaszeretetre. Áldozatos munkáját Vecsés Nagyközség Önkormányzata 1994-ben Vecsés Díszpolgára cím adományozásával ismerte el.